Lazulás és egy kis dinnyekörkép...

Akarva-akaratlanul afféle nyári szabadságra engedtem magam innen a blogról...Így, hogy a srácok mindennap itthon vannak, lényegesen kevesebb idő jut a gépre...talán nem is baj.

A nyárral kapcsolatban két jó dolog is van, ami kedvez az egészséges életmódnak: a jó idő, és a gyümölcsszezon. A jó idő kicsábítja az embert, és mozgásra hívja. Ez elsősorban a már lefogyottaknak kedvez, hiszen aki még cipeli a túlsúlyt, azt csak elkedvetlenítheti, vagy szembesítheti a saját helyzetével....ami nem feltétlenül rossz, de kellemetlen lehet. Súlyt tartani viszont többféleképpen is csodás a jó időben: lehet biciklizni, futni, teniszezni, túrázni, hegyet mászni...leírhatatlan például, milyen jóleső érzés elnyúlni a hegy tetején egy sziklapárkányon, amikor szinte éget a nap, miközben hűvös hegyi szellő fújdogál :) Ezt az év túlnyomó részében itt Írországban sajnos nem lehet megtapasztalni. Viszont amikor igen, akkor bűn kihagyni :)

Gyömölcsfronton itt azért nem olyan jó a helyzet, mint pl. Magyarországon, de azért szerencsére elég jó a felhozatal. nekem nagy kedvencem a dinnye. Régebben csak a görögöt kedveltem, de a fogyással nagyon megváltozott az ízlésvilágom is, így ma már szinte az összes fajtát lelkesen tömöm magamba. Nagy melegben, hidegre hűtve kiváló szénhidrátforrás.

A görögön kívül négyfélét lehet kapni:

Honeydew, azaz mézharmat: kívül citromsárga, belül fehér húsú...nem a kedvencem, mert nekem olyan semmilyen íze van...de ha jó érett, szaftos, akkor szeretem.

Cantaloupe, ezt nem tudom, magyarul hogy mondják, kívül gerezd mintájú, nagyon szabályos, látványos, belül rusztikus narancssárga színű húsa van. Állati dekoratív, de az íze nekem nem jön be, sőt, az állaga sem. Szivacsszerű, és kesernyés az íze. Koktélokba viszont elsőosztályú

Galia, ezt sem tudom sajnos magyarul....ezt 1972-ben Izraelben alkotték meg, mégpedig a cantaloupe és a honeydew keresztezésével. Térképszerű, halványsárga, vagy -zöld a külseje, belül pedig a külső héjtól indulva zöldből fehérbe hajlik a színe. Ha éretlen, akkor ízetlen és kemény a húsa, de ha érett...akkor ISTEN. Szaftos, édes, csodálatosan karakteres, nagyon jellegzetes finom íze van.

Christmas melon vagy Piel de Sapo melon, magyarul vagy Mikulás-dinnye, vagy Karácsony-dinnye. Itt még hívják sugarmelonnak is....ez csak az elmúlt néhány hónapban tűnt fel a boltokban. karácsony környékén voltak szép nagyok is belőle, de később csak kisebb formátumban lettek megtalálhatók. Külső héja sötétzöld, és csíkosan repedezett. Belül a húsa szinte teljesen fehér. Finom, édes íze van, és ropogós az állaga. Ha nagyon érett, akkor a húsának a textúrája az őszibarackra emlékeztet. Szeretem ezt a fajtát is.

Ír nyár

Tőlem szokatlan ez a nagy csend, viszont mentségemre legyen írva, hogy az is szokatlan, amilyen nyári meleg lett az elmúlt hetekben, napokban.

Kitört a nyár Írországban, így a gép előtt töltött idő nagymértékben lecsökkent. Kihasználva a jóidőt, és az iskolaszünetet, nagyon sok aktív programot iktatunk be az életünkbe a gyerekekkel együtt. Adja magát a park, ami itt van a városunkban, több mérföldnyi kiváló biciklizhető úttal, ösvénnyel, benne patak, erdő, domb, tó, hidacska. Továbbá itt van ez a fantasztikus, megunhatatlan hegy előttünk, a tetején azzal a megdöbbentően nagy kereszttel....tökéletes túraútvonalakkal.

Sajnos viszont az egyik parki bringa-menet során a biciklim elhalálozott. Várható volt, hiszen ez egy teljesen alap hobby MTB, ami nem arra van tervezve, hogy napi 40-50 km-t tekerjenek rajta. Tavaly ősz végén, mikor letettem, az összes csapágy kotyogott. Aztán Tomi alatt beállt a hátsó csapágy, de akkor a másik bicikliből sikerült átszerelni, így a kettőből lett egy. Most viszont a középcsapágy adta meg magát. Tomival sikerült helyrehozni, most valahogy megint működik, de a napnál világosabb, hogy sok nincs neki hátra. Javíttatni itt nincs értelme, mert az alsókategóriás biciklikből egyszerűbb újat venni.

Úgyhogy beruháztunk egy új biciklibe, ezúttal igyekeztem márkásat választani, a még nem elmebeteg drága tartományból. Egy Raleigh lett a kiválasztott, ami alaphangon háromszor annyiba került, mint az előző, és nem összteleszkópos. Pár napja nyúzom, de nagyon meg vagyok vele elégedve. A nyerget átszereltem a régiről, amin már vásárlás után lecseréltem a gyárit egy komolyabbra. Ahhoz már hozzászoktam, így megyek azon tovább.

Az időre visszakanyarodva: eddig sosem tapasztaltunk ilyen meleg időt. Bringázni egy szál pólóban lehet, hanjal háromkor 18 fok van már, és este fél tizenegykor szintén pólóban lehet rohangászni. Nem gondoltuk volna, hogy valaha lesz itt ilyen meleg. Medencét állítottunk fel a kertben, a gyerekek egész nap pancsolnak benne.

A két nagyobbal felmásztunk hajnalok hajnalán a hegyre, napfelkeltét nézni, a három kicsivel pedig a naplementét figyeltük meg a kereszt tövéből. 5 körül kel a nap, 10 körül nyugszik. A nagyokkal háromkor keltünk, háromnegyed négykor már a Mária szobornál voltunk, ami a kereszt alatt van egy jó negyedóra sziklamászásnyira. A kicsikkel majdnem éjfélre értünk vissza, az alvással nem volt gond :)

Azt hiszem, meg tudnám szokni ezt az időjárást hosszútávon is:)