Két hét alatt három belsőm szállt el a biciklin. Abszolút új húsként, a laikus teljes naivitásával vetettem bele magam a téma sűrűjébe. Persze első körben szétszedtem a kereket, átnéztem alaposan a külső gumit, a kereket magát, hátha valami tüske vagy szilánk van benne, ami kiszúrja a gumit, de nem. Elkezdtem utánajárni a biciklis témakörnek. Hát.....mit mondjak. Már megint a klasszikus tünet: minél inkább beleásom magam annál inkább- Érzem magam hülyének, mert mintha egy piramis csúcsáról tartanék az alap felé, egyre több információ tárul fel, és egyre több az ellentmondás is...baljósan halad a teljes káosz felé.
- Én kérek elnézést, amiért nem adtam el a fél vesémet, hogy egy valamirevaló biciklit vegyek, mert tízezer euró alatt mi a fas*t várok....
Szóval most már tudom, hogy vannak kevlárbetétes defektvédelemmel ellátott külsők, meg szuper ellenálló belsők, meg defektmentesítő folyadékok. És én csak csendben szégyellem magam, hogy volt/van/lesz pofám olcsó teszkós belsőt venni a legolcsóbb, összteleszkópos MTB-re, amivel ma pl. 66 km-t tekertem le. Természetesen nem a hegyen, hanem országúton, a dögnehéz biciklivel, amin bumfordi, olcsó átlagos gumik vannak, amiket különben is a rajta lévő instrukciók szerintt három bárra fújkáltam fel, pedig még a kezdők is tudják, hogy 4 meg 5 meg hat bárra kell(ene). Mert akkor jobban gördül....na.
Szóval karbonszálas vázak, meg szupergördülékeny, vízelvezetős, kevlárbetétes külsők, továbbá kimondhatatlan nevű tengelyek, váltók nélkül, egyszerű, olcsó tartozékokkal hajtom a biciklimet, és úgy érzem, a végtelen mocsár húzna le magával, ha én nekiállnék minden fórumot végigolvasva okosnak lenni ebben a témában. Bár műszaki beállítottáságú embernek tartom magam, de se műhelyem, se megfelelő szerszámaim nincsenek itt, úgyhogy asszem maradok a felhasználói szintű kocabringás-köcsög szinten, és baromira nem érdekel, hogy nehéz a váz, hogy surmó a gumi....a kisebb tömeg és a gördülékenyebb haladás a teljesítményt fokozza....illetve a részidőt javítja. Azaz könnyebb lenne ugyanekkora távokat megtenni, mint így.....hát én bizony nem bánom.....mert "mi haszna simább, ha jól megfaragják? Nehezebb eltörni a faragatlan fát...."
3 comments:
Mindig sikerült eltátanom a szám, hogy milyen mélyre áskálódol, ha valami érdekel :):)
Alan, par napja azt hittem hogy bezartad ezt a blogodat is de szerencsere nem csak renovaltad :-)
Ahogy olvaslak latom hogy neked is meg van a magad utja a sulytartasban. tetszik ahogy csinalod kivanom hogy senki es soha ne teritsen le errol az utrol.
"ismeros" koromben te vagy az egyetelen aki nem csak dumal hanem lefogy es aki nem gyart kifogast hanem sulymegtart. well done man:)
A bicikli temahoz meg annyit hogy a legjobb es legkimelobb sport a sulymegtartasban, amugy en is a 40-50eket letekerem, nem is ertem hogy miert hordulnek fel ezen a nepek.. ez kell ahhoz hogy a ledobott fontokat ne kapjuk vissza.
cheers from sunny vale,
Megint T.
Vizicsibe: ismersz :)
T: Köszi, igen, mindenkinek megvan a maga útja, az biztos. Ugye hogy a bringázás milyen jó a súlymegtartásra...? Akkor Te is így látod :) A futásnál sokkal tovább kivitelezhetőbb :) köszönöm a kommentet :)
Post a Comment