25

 

Harmincegy hét telt el, amióta elkezdtem. A mai mérlegelésemnél kerek huszonöt kilóval voltam kevesebb a harmincegy héttel ezelőtti súlyomhoz képest. Tulajdonképpen 5 kilóra vagyok a céltól, mert az elsődleges tervem az volt, hogy ledobjak 30 kilót. Viszont a heti 1 kiló átlag fogyás az nem jött össze.

Február eleje és május eleje között egy nagyon elhúzódó platóm volt….ugrált kicsit fel- le a súlyom, de alapvetően ugyanott libikókáztam hónapokig. Pedig nagyjából ugyanúgy csináltam mindent, ahogy addig. 

Namost általában ilyenkor szokott az lenni (velem is nyilván), hogy jó, hagyom a francba, ennyi volt, nem megy több. Tök jó, lement X kg, örüljünk neki. De ezúttal megmakacsoltam magam, és eltökéltem, hogy nem érdekel, akkor is tartom magam a tervhez. Szigorítottam a diétán, mert rájöttem, hogy a fenti mondatomból talán annak az egy szónak  van köze mindenhez, hogy „ nagyjából”. 

Szerintem a gyenge láncszem a lustaság. Hogy lusta vagyok/nincs időm-kedvem/fáradt vagyok/dolgom van/stb….kiszámolni, lemérni, kikalkulálni. Ehelyett inkább tippelek. De az elmúlt tizenpár év alatt megtanultam, hogy az ember általában rosszul tippel. És nem úgy hogy több kalóriát/szénhidrátot feltételez….hanem jellemzően kevesebbet, mint amennyit valójában fogyaszt. Tegye fel a kezét, aki leméri az olivaolajat, amit a salátára löttyent, vagy amin megfuttatja a hagymát vagy csirkemellet…például….hát, én sem. Volt idő, mikor megcsináltam, amikor hardcore módon diétáztam, a legelején. Amikor 200+ kilóról kellett levakarodnom.

Bezavar persze a cukor is….mert régen nekem csak az számított, hogy mennyi kalória….de most már néznem kell a szénhidrátot is, és így sokkal nehezebb, mert nem tömhetem meg a pocakom dinnyével, almával, eperrel….vagy saját készítésű müzliszelettel…pedig azok szuperül tömítenek, és térfogatra is jók. Az ember leül egy kilónyi felkockázott görögdinnyével, és fél óráig el van vele, és ha megette, úgy érzi tele van. De sajnos nagyon sok szénhidrát.  Namost ha fél órán át majszolnék sajtot, sonkát, tojást, húst….hát annyi kalória lecsúszna, hogy a Jóisten se mentene meg. 

Örök probléma ez….Se zsír, se CH…marad(na) a fehérje, ami viszont vagy drága (mert azért ez is szempont nyilván)…vagy macerás…vagy unalmas. Valahogy mindig az a kihívás, hogy megtalálni azt az egyensúlyt egy-egyételnél, ami hozza a megfelelő értékeket, és jól is lehet tőle lakni.

Most már hosszú hónapok óta ugyanaz a fő ételem…némileg módosítottam rajta….két csomag/vagy konzerv savanyúkáposzta, megfőzve, 800 grammnyi 5%-os darált marha, kiskanál olívaolajon 1 fej vöröshagymával lepirítva (só, bors, pirospaprika), berétegezve egy jénaiba, és tejföl helyett nyakon öntöm egy nagy doboz natúr skyr joghurttal, amit egy darab tojással, sóval borssal, kis vízzel kikeverek. Ezt megsütöm. Negyed jénainak 420 körül jön ki a kalóriája, és 18,5 gramm a szénhidráttartalma. Cserébe egy korrekt adag kaja, zömmel protein, és még mindig ízlik, nem untam meg. A rizst kihagyom belőle, és a tejfölt is skyr-re cseréltem, így jobbak a számok, és a rizs amúgy is rizikós, hogy kibír-e 4 napot anélkül, hogy megindulna benne a fehérje. A hús az tuti kibír, a rizs necces.

Kihívások a hétvégék is, merthát az ember próbálja az életet élvezni, és normálisan létezni…együtt enni a családdal, meg ilyenek. Egy általam elképzelt ideális hétvégén simán van hogy az ember süt egy süteményt például. Ha ilyen van, extrém nehéz nem enni belőle, és valahogy mindegyik oldal rossz egy kicsit, mert ha eszek belőle, ha nem, mindig bűntudatom van utána. Vagy a kalóriák miatt, vagy az antiszociálisság (ha van ilyen szó) miatt.

Összességében véve azt hiszem nincs okom panaszra, végül is haladok, igaz nem úgy ahogy szeretnék, de talán a lényeg nem a tempó, hanem a trend.

Hát ezek vannak. 

Helyzetjelentés

 December óta nem írtam. Akkor félúton voltam a mínusz 15-el, jelenleg -21-nél vagyok így áprilisban, ami lehet kudarc is és siker is, ahogy értékelem. Kudarc azért, mert ilyenkorra már rég el akartam volna érni a célt. Siker talán azért, hogy nem adtam fel, és nem hagytam magam elsodródni.

Persze volt közben tavasszal hazalátogatás Budapestre, voltak szülinapok, St.Patrick nap, Húsvét, mindenféle alkalom, esemény...a szokásos.

Volt egy pár hét, amikor leálltam a napi mérésről (megint), mert utáltam, hogy stresszelek miatta minden nap, és képes egy nem várt szám a mérlegen elcseszni a napom....és csak hetente mértem magam. De miután láttam a trendet, inkább visszaálltam a napi mérésre. A stressz ugyanúgy megvan, csak ugye nem mindegy hogy harminc deka plusz van, vagy két kiló.  Inkább legyek stresszes harminc deka miatt, mint letaglózva két kiló miatt. Húsvétkor sajnos olyan is volt.

Ilyenkor a szokásos a menet: mantrázom magamban, hogy nem feladni, hullámvölgyek mindig vannak, az élet sohasem fehér vag fekete, van ilyen. Tovább kell menni.

Nem mérem viszot a cukromat minden nap, igyekszem minél kevesebb CH-t enni, de a cukormérés miatt tényleg nem akarok már se stresszelni, se venni a(z itt sajnos elég drága) csíkokat. Negyedévente/félévente úgyis csináltatok labort a háziorvossal, most minek vergődjek ezzel minden nap. Tüneteim nincsenek szerecsére amik indokolnák.

Kaja: valamiféle monodiétát csinálok....4 naponta megfőzök egy tepsi kaját magamnak, és az egynegyedet eszem meg főétkezésnek. Savanyúkáposzta lemosva, megfőzve, kb 1 kg, 200 gramm barna rizs, fél kiló (vagy több, mikor mennyi) 5%-nál kevesebb zsírtartalmú darált marha ( kis hagymával, pirospaprikával lepirítva), és két doboz light tejföl. Összedobom, megsütöm, négy napra ki van pipálva a kajám. 4-500 kalória az egynegyed, 25-30 gramm CH, nem vészes. Általában vacsorára eszem, utána küldök egy csomag 0%-is túrót, kis sztíviával, citromhéjjal ízesítve. Ez teszi ki a fő étkezést. Napközben gyúrás után túró, vagy lidis proteinpuding. Napközben ha nagyon éhes vagyok eszek egy szelet sajtot szalámival, abban nincs szénhidrát. Vagy mogyoróvajat, amit magam csinálok, hogy ne legyen benne cukor, mint a boltiban.

A reggeli rutin a kutyákkal megvan, séta, mint kardió, és ők is élvezik, két legyet egy csapásra. Viszont elkezdtem gyúrni megint, mindennap nyomok egy 45 perces session-t, váll-felkar, mell, hát-láb leosztásban. Jól esik, bár amikor újra elkezdtem, akkor igen kellemetlen izomlázam volt, de hát ez már csak ilyen.

Még 9 kilót akarok fogyni, nem tudom hogy fog sikerülni. Talán ha végre jó idő lesz, akkor bringázhatok majd, szerintem az segíteni fog. Hajtani kell, mert Júliusban elmegyünk Kanadába nyaralni, és ott biztosan nem fogok diétázni, szóval gondolom hízok majd. Aztán ősszel tervezünk megint Budapestre menni, ugyanez a helyzet akkor is. Aztán Novemberben lehet hogy kiugrunk Máltára, mert Beni ott lesz Erasmus-program miatt egy ideig, és szeretnénk meglátogatni. Aztán decemberben ott is van a szokásos évvégi cucc: Szülinapom, Karácsony, Szilveszter, Újév. Forog a kerék. Mint régen a Pom-pom mesében: feeell......aztán leeee.....feeel....aztán leee....